Lagzi

Hol volt - hol nem volt, volt egy polgármester, jelen esetben a mienk, aki kitalálta, hogy az évenként megtartott szüreti felvonulást és mulatságot bolondítsuk meg egy hagyományos, régi lagzival. Pályázatot nyújtottak be ez ügyben, amit meg is nyertek. A gondolatot jónak tartották a civil szervezetek, van nekünk belőlük több is:
Van ugye a hagyományőrző tánccsoport és a nyugdíjas klub, vannak a nagycsaládosok, a polgárőrök, a baráti kör stb. Mindenki lelkesedett az ötletért és a maga frontján feladatot is vállalt.
A táncosok közül került ki a szép kis barna menyasszony meg a szép nagy szőke vőlegény.
A klub tagjai már pénteken egész nap sütötték a faluház két kemencéjében a kalácsot. Pogácsa, kalács, rétes és aprósütemény került az asztalra vendégvárónak.
Negyven tyúkot vásárolt a falusi baromfitartóktól az önkormányzat, meg csigát, zöldséget a lakodalmas levesnek. Mindenki megpucolva, felbontva hozta a tyúkokat. A levest az idősek otthona szakácsa főzte bizonyíthatom, hogy nagyon finomra. Besegítettünk a hozzávalók előkészítésében a nyugdíjas klub tagjai és a konyha dolgozói, meg néhány közhasznú dolgozó.
A marhapörköltet a polgárőrök főzték.A húst a helyi hentestől vették. A menyasszony és a koszorúslányok haját a falu egyik fodrásza készítette. A menyasszonyi csokor is egy helyi virágboltos munkája. A pedagógusok a faluház nagytermét díszítették, meg a tornatermet, ahol a mókás eskető a volt iskola igazgató volt.
A menyasszonyt a tájházból kérte ki a vőlegény, majd kis mulatozás, tánc után felsétáltak a sok-sok leső kereszttüzében az iskolai tornaterembe, utána meg visszasétáltak, itt-ott megálltak egy táncra. Mire a faluházhoz értek már kicsit alkonyodott, de még nem volt sötét. Azért kigyultak a vasvillák végére helyezett petrós csutkák - valamikor villany híjján ezzel világítottak, hogy láthassák a menyasszonyt, meg a lakodalmas menetet.
Rezesbanda szólt oda-vissza, falunk minden szegletében hallatszott a zene.
Olyan jó volt a hangulat, hogy csak na! Vacsoráig ment a mulatozás tánc, majd a vőfély - ebből volt kettő, sőt három: nagyvőfi, kisvőfi, meg a nagyvőfi fiacskája a mégkisebb vőfi - rigmus kíséretében feltálalta a vacsorát :tyúkhúslevest csigatésztával, aprólékkal, zöldséggel, marhapörköltet krumplival, savanyúsággal, a klubtagok által sütött aprósüteményt, a vásárolt réteseket, tortákat. A tyúkok szétdarabolva, pirosra sütve éjfélkor lettek feltálalva. Az új pár elé odakerült a hagyományos kakas és a tyúkja kissé pajzán felállásban,
Az esküvői torta meg a menyasszonytánc után lett felvágva és végig kínálva. Mert az is volt ám menyasszonytánc. Kétszáz Ft-ért már meg lehetett táncoltatni a menyecskeruhában öltözött egynapos asszonykát. Persze többet is lehetett a tálba dobni. Az utóbbi eseményt már csak hallomásból tudom, mert reggel kilenctől este tizenegyig úgy elfáradtam, hogy hazajöttem pihengélni.
Volt még aztán tombola is komoly ajándékokkal: Hajduszoboszló egyik hoteljében egy hosszú családi hétvége, kenyérsütő,.falióra és egyébb apróbb dísztárgyak.
Mindez a vendégek részére személyenként háromezer forintot kóstált. A viszhang szerint elégedettek voltak, ettek-ittak-mulattak, folyt a bor meg a sör -aminek nagyrészét már a saját kontójukra fizették Hencidától-Boncidáig.

ÚI: Hát így is lehet: Összefogva, jókedvűen. Persze az ellenzék az nem volt jelen, majd kivülről kritizál.